„Időnként le kell vinni a szemetet!” – interjú Holczer Dáviddal

November 30-án a Győri Nemzeti Színházban került bemutatásra Holczer Dávid, a Déryné Program Drámaírói Műhelyében készült Balettláb című darabja, Móczár Bence rendezésében. A mindössze 20 éves szerzőt ezzel kapcsolatos élményeiről, benyomásairól kérdeztük, Dáviddal Kolti Helga beszélgetett.

Milyen érzés volt látni a darabodat színházi megvalósításban?

Erős élmény volt. Azelőtt csak felolvasószínházi formában találkoztam az írásaimmal. Itt, most a rendező saját interpretációját láttam, amely kissé eltért az enyémtől, de összességében koherens volt.

Mit gondolsz az alakok megformálásáról? Ilyennek képzelted őket?

A fiú (Detre: Kolnai Kovács Gergely) kicsit más volt a fejemben, mint amit az előadásban láttam. Nem gondoltam, hogy ez a figura szerethető is lehet. Meglepett ez az értelmezés, de el tudom fogadni. Juhász Jázmin (Ajra) megjelenésében és eszközrendszerében is pontosan hozta, amit ebben a szerepben elgondoltam. Az Apa (Ungvári István) szerepe kissé hangsúlyosabbá vált attól, hogy végig a színen van. Én úgy gondoltam, hogy egy bezárt ajtó mögött érzékelhető csak, de tetszett az a megoldás is, hogy egy karosszékben ül a színpad egyik felén.

Mi volt a kedvenc jeleneted?

Hm, … talán az, amikor Ajra rájön arra, hogy nem tud semmit, de nem is kell, hogy tudjon, és felszabadul ettől az érzéstől.

Milyen inspirációt adott ez a bemutató Neked ahhoz, hogy folytasd a drámaírói utadat?

Nagyon lényeges, hogy a színházak kortárs darabokat játszanak. Én csak egy fogalmatlan író vagyok a nagyvilágban. Az inspirációt és ihletet számomra az élet szolgáltatja. Alapvetően haragból dolgozom, de mostanában kísérletező kedvemben vagyok. Időnként le kell vinni a szemet!

Van egy történeted, ami a színpadra kívánkozik? Szeretnéd kipróbálni írói rátermettségedet a dráma műnemében? A Barangoló Drámaírói Műhely 2025-ben folytatódik!